A Baka Múzeum Szekszárdon található a régi vármegyeház épületében, régebben légoltalmi pincének használt részében. Magángyűjtők gyűjteményeit hozták egy fedél alá. Az I. világháború és a II. világháború tárgyi emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők. Érdekességként lezuhant repülőgép alkatrészek és roncsdarabok is láthatóak a Szekszárdi Baka Múzeumban.
Kézzelfogható történelem – Baka Múzeum
Az orosz csajkától a német vaskeresztig – Stílszerűen a szekszárdi vármegyeháza egykori légópincéjében működik a jó néhány háborús ritkaságot őrző Baka Múzeum. Bár országszerte több gyűjtő is közszemlére bocsátja háborús emlékeit, a szekszárdi múzeum élményszerűvé igyekszik tenni a látogatást: a gyerekek felpróbálhatják a rohamsisakokat, kézbe vehetnek egy-egy korabeli fegyvert is. A júliusi forróság után kellemes, alig több mint húsz fokos
hőmérséklet fogad a klasszicista épület – kissé eldugott lejáraton megközelíthető – pincéjében, ahol két helyiség van zsúfoltan
berendezve háborús relikviákkal. Egy körülbelül 40 négyzetméteres terem a második világháború katonáinak tárgyait, fegyvereket,
zubbonyokat, kitüntetéseket, dokumentumokat tesz közszemlére, egy kisebb szobában az első világégés emlékei, fotók, Ferenc József
arcképével ellátott, rámás emléklapok, levelezések, tűzoltó- és rohamsisakok láthatók, az összekötő folyosón pedig a Tolna megyei
légi eseményeket ismerhetik meg a vendégek.
A Baka Múzeum két szekszárdi gyűjtő otthoni tárolókat kinőtt anyagából jött létre. Tálosi Zoltán és Borbandi György 2009-ben
tárta a nyilvánosság elé a mára mintegy ezerötszáz darabosra nőtt gyűjteményét.
– Több mint harminc éve gyűjtöm a világháborúk emlékeit, 14-15 évesen szereztem meg az első bajonettet – mondta az MTI-Pressnek a
45 éves, nevelőtanárként dolgozó, történelem szakos tanító, Tálosi Zoltán, aki a Tolna megyei légi harcok szakértője is. Most a
témában, 1500 példányban megjelent könyvének javított kiadásán dolgozik. Indíttatásához hozzájárult az is, hogy anyai nagyapja a
Don-kanyarnál esett el, és két dédapja harcolt az első világháborúban.
Társa – a marketing szakmában dolgozó, 37 éves – Borbandi György is a dédnagyapa obsitlevelének köszönheti érdeklődését. Dédapjának
öccse, a második világháborúban elesett vitéz Edelényi András katonafényképe a múzeum falára is felkerült.
Magyar, német és szovjet fegyverek
A gyűjtemény egyik kuriózuma Kozma László főhadnagy, a Szent László hadosztály utász zászlóalj-parancsnokának teljes hagyatéka,
amelyre Mosonmagyaróváron bukkantak. – Az alakulat az egyik leghíresebb volt az akkori magyar hadseregben, a szovjet csapatokkal
szemben is komoly ellenfélnek számított – jegyezte meg Tálosi Zoltán. Értékesnek tartják a tolnai származású Sallai Ferenc
főhadnagy köpenyét; viselője a keleti fronton 30 évesen esett el, külön vitrinben emlékeznek meg róla.
A mintegy száz kitüntetés, jelvény között különlegesek a – Németországhoz hű – Volksbund jelvényei; a kollekcióban szintén a
kevés fenn maradt kitüntetések közé sorolják Ferenc József lovagkeresztjét, egy-egy második világháborús tiszti keresztet és
arany vitézségi érmet.
A magyar, német és szovjet fegyverek között ugyancsak különlegességnek számít egy francia, Chauchat gyártmányú golyószóró,
amelyből kettőt ismernek az országban. A fegyver párja a Hadtörténeti Múzeumban van. A szekszárdi Chauchat a Sióból került
elő, Tálosi Zoltán restaurálta. Azt nem sikerült kideríteni, hogyan került Tolna megyébe: annyit lehet tudni, hogy a Wermacht francia
zsákmánya lehetett, amelyet eladtak a szövetségeseknek. A nyilas alakulatok is kaptak 30-50 darabot. A gyűjtők szerint egyébként nem
volt jó minőségű fegyver, tűzgyorsasága változó volt, és rossz anyagból készült.
Szintén saját kutatás eredménye egy 1944. márciusában lezuhant, szovjet JAK-9-es vadászrepülőgép, amelyet Tálosi Zoltán 2007-ben
ásott ki a földből. Azt nem tudni, hogy a Pálfa és Simontornya között lezuhant gépet magyar vagy német vadászgép lőtte-e le,
mindenesetre a függőlegesen zuhanó repülő motorja, légcsavarja és fegyverzete öt és fél méterre fúródott a szántóföldbe. Nem kevés
szerencsével előkerült egy adattábla, amely alapján sikerült azonosítani a típust, majd pedig azt is, hogy a JAK-9-es M
változatával csak két, korábban Madocsán állomásozott ezred repült. A pilótát, egy szovjet hadnagyot is azonosították, akit Madocsán
temettek el. A múzeumban a légcsavar agya és gép motormaradványa látható.
Rohamsisak, amelyre ásónyelet szereltek
A kiállított tárgyak nem kis része egészen más jellegű gyűjtés eredménye: MÉH-telepekről származik. Került elő a fémhulladékok
közül első világháborús orosz réz csajka, a cári hadseregben használt réz kulacs, de szekszárdi MÉH-lelet egy, a pápai ejtőernyős
ezred emblémájával díszített réz kulacs is. Egy rohamsisak is újrahasznosításról árulkodik: ásónyelet szereltek rá, és maltert
mertek vele…
A Baka Múzeum gyűjteményének csak egy része Tolna megyei, egy birodalmi sast és horogkeresztet ábrázoló zsákot, amelyben terményt vagy lisztet tároltak, például osztrák gyűjtőtől vásárolták 15 euróért.
Tálosi Zoltán elhárította a tárgyak értékére vonatkozó kérdéseket. Annyi bizonyos, hogy a világháborús emlékeknek széles
piacuk működik; egy lőszeres ládához akár 1200 forintért is hozzájuthat a gyűjtő, hatástalanított német fegyvereket, egy-egy
Gewehr-pisztolyt 20 ezer forintért, egy Mauser-puskát 150 ezer forintért lehet megvenni. A bajonettek ára 20-25 ezer forint, a
szintén német rohamsisakok árfolyama 60-70 ezer forint körül jár, míg vaskereszteket 30-40 ezerért kínálnak. Egy Enigma német
rejtjelező készülék milliós értéket képvisel.
A két gyűjtő nem mulasztotta el leszögezni, hogy a múzeummal nem a háborúnak állítanak emléket. – Mindketten gyűlöljük a háborút, azok előtt tisztelgünk, akik kénytelen-kelletlen részt vettek bennük, és hősiesen harcoltak – hangsúlyozták.
2011. július 25. (MTI-Press)-Az MTI hírarchívumából
Baka Múzeum nyitva tartása:
Szombatonként: 09:00 – 13:00
Ettől eltérő esetben előre egyeztetett időpontban.
A belépés ingyenes!
