A Budavári Palota Budapest egyik legjelentősebb történelmi és kulturális nevezetessége, amely a Duna fölé magasodva évszázadok óta büszkén őrzi a főváros látképét. A Várhegy déli részén elhelyezkedő épületegyüttes nemcsak lenyűgöző építészeti alkotás, hanem a magyar múlt egyik legfőbb szimbóluma is. Aki Budapestre látogat, annak kihagyhatatlan élményt nyújt a Budavári Palota megtekintése – nem csupán a történelmi jelentősége, hanem csodás panorámája és kulturális gazdagsága miatt is.
Történelmi pillanatok nyomában
A Budavári Palota története a 13. századig nyúlik vissza, amikor IV. Béla király az ország tatárjárás utáni újjáépítésének részeként megerősítette a budai Várhegyet. Az évszázadok során számos királyi udvar, császár és uralkodó otthona, majd a történelem viharaiban többször is súlyosan megrongálódott, és különböző stílusban építették újjá.
A török hódoltság, majd a Habsburg uralom idején is fontos szerepet játszott a palota. A második világháború során súlyos károkat szenvedett, de az 1960-as évektől kezdve folyamatosan restaurálták, így napjainkban újra régi pompájában tündököl.
A kultúra otthona
A mai Budavári Palota nem csupán egy műemlék – otthont ad több jelentős kulturális intézménynek is. Itt található a Magyar Nemzeti Galéria, ahol a magyar képzőművészet legnagyobb mestereinek alkotásai tekinthetők meg a középkortól a 20. századig. A Budapesti Történeti Múzeum szintén itt működik, amely a város múltját mutatja be az őskortól a modern korig. Emellett a Széchényi Könyvtár, az ország egyik legfontosabb könyvtára is a palotában kapott helyet.
Ezek az intézmények nemcsak kiállításokat kínálnak, hanem számos kulturális rendezvénynek, tárlatvezetésnek és oktatási programnak is helyet adnak, így a Budavári Palota valódi tudásközpontként is működik.
Páratlan panoráma és séta a történelemben
A palota díszudvaráról és teraszairól lélegzetelállító kilátás nyílik a Dunára, a Lánchídra, a Parlamentre és Pest történelmi belvárosára. A palota környékét érdemes gyalogosan bejárni: a közeli Halászbástya, a Szentháromság tér és a Mátyás-templom együtt alkotják a budai Várnegyed kulturális és történelmi központját.
A Várkert Bazár irányából mozgólépcsőn vagy siklóval is megközelíthető a palota, így akár egy kényelmes délutáni kirándulás részeként is felfedezhető. Este pedig a kivilágított Budavári Palota festői látványt nyújt, amely Budapest éjszakai arculatának ikonikus eleme.
Összegzés
A Budavári Palota nem csupán egy impozáns épület, hanem a magyar történelem, kultúra és művészet egyik legfontosabb központja. Látogatása során egyszerre lehet részünk időutazásban, művészeti élményekben és egyedülálló panorámában. Legyen szó turistáról, történelemrajongóról vagy egy budapestiről, a Budavári Palota mindenki számára tartogat valami különlegeset. Ha valódi kapcsolatot szeretnél érezni a magyar múlttal, akkor ez az a hely, amit nem érdemes kihagyni.
Hírek a Budavári Palotáról!
Különleges díszkandallók kerültek elő a Budavári Palota kutatásakor
Budapest, 2022. május 12., csütörtök (MTI) – Hetven év után találták meg a szakemberek a századfordulós Budavári Palota különleges kandallóinak maradványait, a most feltárt leletek az Andrássy- és Deák-előcsarnokokba készített kandallók elemeit is tartalmazzák – tájékoztatta a Várkapitányság csütörtökön az MTI-t.
A Budavári Palota rekonstrukciójának előkészítése során zajlik az épületegyüttes falainak, pincéinek és elzárt tereinek kutatása, további értékes leletek is előkerültek – írták.
Az összegzés felidézi, hogy a Nemzeti Hauszmann Program egyik legfőbb célja a Budavári Palota teljes rekonstrukciója, hogy a látogatók ismét a századfordulós fényében csodálhassák meg az épületegyüttest.
„Az eredetivel megegyező rekonstrukcióhoz elengedhetetlen, hogy megismerjük azokat a századfordulós részleteket, amelyeket nem érintettek a háború utáni, ideológiai okokból történt leegyszerűsítő átépítések” – tartalmazza a közlemény.
A falkutatási munkálatok mellett a Várkapitányság szakemberei és a velük dolgozó szakértők több helyen is folytatták az épületegyüttes pincéinek és elzárt tereinek vizsgálatát. A déli, D és F jelű épületeket összekötő közműalagútban majdnem hetven év után bukkantak a palota egykori kandallóinak több, felbecsülhetetlenül értékes darabjára.
A kandallók többsége kisebb sérülésekkel vészelte át a második világháború pusztításait, még az 1940-es évek legvégén is eredeti helyükön voltak, azonban a palota épületének jelentős bontási munkálataikor valamennyit szétszedték. A most fellelt faragottkő-elemek feltehetően akkor, a palota bontásakor kerülhettek mai helyükre. Az egykori kandallók legdekoratívabb részét feltehetőleg elrejtették vagy a több száz kilós tömböket sikertelenül próbálták elszállítani a pincealagúton keresztül. A folyosót később közműalagúttá szűkítették, így hosszú évtizedekre teljesen elzárták az értékes kőfaragványokat a külvilágtól.
A most feltárt leletek beazonosításakor kiderült, hogy a legnagyobb, 16 darabból álló csoport a századfordulón a krisztinavárosi szárny egykori helyiségeibe, az Andrássy- és a Deák-előcsarnokokba készített kandallók elemeit tartalmazza. Ezeken felül előkerült két különösen szépen faragott darab a királyi lakosztály és az első fejedelmi lakosztály között elhelyezett ebédlő márványkandallójából is. Egy további, szépen megmunkált elem az ebédlő és a Szent István-terem között elhelyezkedő Cercle-terem sarokkandallójához tartozott – olvasható a közleményben.
Mint írják, a Királyi Palotában elhelyezett korszerű kandallókat légfűtésre is használták, stílusuk és színviláguk mindig összhangban volt annak a teremnek a kialakításával, amelybe kerültek. A kandallókat egykoron Seenger Béla szobrászművész, kőfaragómester készítette, aki maga végezte el az összes szobrászmunkát a gazdagon kifaragott kőtömbök fényezésével, csiszolásával együtt. A kandallók magyar fehér márványból, más esetben pedig gyüdi márványból készültek. Seenger Béla munkásságáért 1903-ban megkapta az Országos Ipartestület aranyérmét, Ferenc József pedig a császári és királyi udvari kőfaragó címet adományozta neki.
Az épületegyüttesen végzett szondázó falkutatási és alapfeltárási munkáknál már korábban több olyan lelet is előkerült, amelyek segítenek meghatározni, hogy milyen színű, anyaghasználatú és textúrájú volt a századforduló idején bővített palota. A szakemberek megtalálták a többi között a Hauszmann-kori épület tetejét díszítő palák darabjait, a konyhai, cukrászati és egyéb kiszolgálóhelyiségek zöld betétes és mintázott, fehér keramit padlóburkolatait, valamint ugyanezen helyiségek színes mintázatú Zsolnay-falburkolatainak néhány jellegzetes darabját is – közölte a Várkapitányság.
pds \ brr
MTI 2022. május 12., csütörtök 9:06
Kép forrása:pixabay.com
